Sir Arthur Conan Doyle
Nehéz gyerekkor
Sir Arthur Conan Doyle 1859 május 22-én született a skóciai Edinburgh városában, egy ír katolikus családba. Apja Charles Altamont Doyle szerény hivatalnoki állással bírt. A férfi keveset keresett, hát hivatalnoki fizetését kiegészítve festményeket készített, könyvillusztrációkat vállalt. Szívből szerette a festést. Sajnálatos módon mivel nem végezhette ezt megélhetési forrásként, úgy érezte álmai romba dőltek. Képei egyre borúsabb hangulatúak lettek, személye pedig depressziós. Gondjai elől menekülve szívesen nézett a pohár fenekére. Családja rendszeresen megsínylette agresszív és kiszámíthatatlan viselkedését. Élete nehezebb periódusában Altamont Doyle epilepsziától is szenvedett, amit akkoriban az orvostudomány még képtelen volt megfelelően kezelni. Alkoholizmusa miatt végül kényszergyógykezelésre szorult. Később - keserű gyerekkora ellenére - a nemeslelkű Conan kiállítást rendezett festményeiből, így emlékezve rá.
Mama és a mesék világa
Altamont fiatalon - huszonkét évesen - vette feleségül a tizenhét éves Mary Foley-t, egy élénk, eszes nőt, Conan Doyle édesanyját. Több gyermekük született, de közülük híressé csak Conan vált.
Mary Doyle bámulatosan jó mesemondó volt. Ezért nem csupán a mesék szeretetét adta át gyermekének, de fia fantasztikus képzelőerejét is tovább fokozta. Mesemondás közben Mary hangját félelmetes suttogássá tudta változtatni, így egyfajta horrorisztikus hangeffektet varázsolva közönsége elé még izgalmasabbá tette történeteit. Anya és gyermeke gyakran menekültek a mese világába, az anyagi szegénység meg az atyai brutalitás rideg valósága elől. Ezenkívül Edgar Allan Poe és Gaborieau irodalmi munkássága szintén hatást gyakoroltak Conan ízlésvilágára.
Doyle édesanyjához fűződő viszonya olyan erős volt, hogy élete fontos dolgaiban előszeretettel kérte ki az asszony véleményét. Ennek ékes bizonyítékaként nagyjából 1500 hozzá írt levele maradt az utókorra. Conan Doyle két szép anyáról szóló idézete:
"Az embernek lehet több felesége, több gyereke, több barátja is: de anyja csak egyetlenegy lehet, azt az egyet hát gyöngéden kell szeretnie, ameddig csak lehet." - valamint: "A szívem nagyon elszorult, valahányszor erre a nagy távolságra gondoltam, mely anyámtól elválasztott; mert, s ezt talán önök is tudják, a velem egykorú fiúk rendesen büszkén hánytorgatják, hogy nincs szükségük anyjuk gyöngédségére, de mégis elkeserednek, ha nélkülözniük kell az anyai szeretet gyöngédségét."
Sherlock Holmes megjelenése és színpadra jutása
Arthur Conan Doyle orvosnak tanult. Érdeklődéssel fordult a természettudományok, a filozófia, a jog, azon belül főleg a büntetőjog felé. Edinburgh-i egyetemi évei alatt ismerte meg Joseph Bell professzort, a munkamániás sebészt, aki briliáns megfigyeléseivel és energikus stílusával csodabogárnak számított, így nagy hatást gyakorolt rá. A különc orvos alakja, valamint az egyetemen elsajátított érdekes tanulmányok sokszínű keveréke évekkel később a világirodalom egyik legnagyszerűbb, legismertebb figurájának, Sherlock Holmes tanácsadó detektívnek létrejöttét eredményezték. Conan Doyle ekkor már gyakorló szemész szakorvos volt, aki betegek hiányában unatkozott rendelésein, hát időt elütve papírra vetette irodalmi gondolatait. 1887-ben jelent meg "A bíborvörös dolgozószoba" (A Study in Scarlet), melyben Sherlock Holmes a Strand magazin hasábjain felbukkant és egy csapásra híressé tette huszonnyolc éves alkotóját. Az igazán rendkívüli személyiséggel megáldott nyomozó olyan tudományokat kombinált össze, illetve olyan képességekkel rendelkezett, mellyel az akkori hivatásos bűnüldöző szervek közül a világon egyik sem. Holmes egymaga volt egy modern "bűnüldöző hadsereg". Így kalandjai ihletet szolgáltattak, őmaga a kriminalisztika úttörő alakjává emelkedett. Neve a logika végleges szinonimája lett.
Társát Watson doktort Doyle saját magáról mintázta. Mikor Doyle megnősült Watson is házasságot kötött.
Egy idő után Sherlock Holmes a színházak repertoárjára került. A detektívet megformáló William Gillette amerikai színész - fenti képünkön köntösben, pipázva - az író igaz barátjává vált. Doyle azt nyilatkozta róla, hogy "tökéletes Sherlock Holmes". Figurája bőrébe bújt cimboráját vidéki turnékra is szívesen elkísérte. William Gillette a detektív megformálásakor már kellékként alkalmazta a Strand Magazin-os képekből ismert sapkát, valamint a hajlított pipát, mintegy 1300 alkalommal mutatta be a zseniális nyomozót angol és amerikai közönség előtt. Előadásait színikritikusok is lenyűgözőnek találták. Kiérdemelte azon megtiszteltetést, hogy úgy tartják "ő a színész, aki színpadra teremtette Sherlock Holmes alakját".
A sportember
Doyle a 183 centiméter magas férfi igen aktívan sportolt. Vadászott, síelt, rögbizett, krikettezett, golfozott, vagy éppen autóversenyen indult. Szeretett horgászni. Grönland vizeinél bálnákat szigonyozott. Hatalmas rajongással volt a box iránt, így korának legtöbb legendás ökölvivóját látta ringben küzdeni. Úgy vélte ez a sportág különösen nagy bátorságot igényel. Egy mérkőzéshez döntőbírónak kérték fel, mégsem vállalta, mert hosszúnak találta az utat a meccs helyszínére. Sokoldalú sporttevékenységének illetve kedvező hírnevének hála elnöki tisztségbe választották a Nemzeti Sportklubban.
Az irodalmár
Bár Arthur Conan Doyle neve kétségtelenül Sherlock Holmes alakjával fonódik össze, a híres író lovagi kitüntetését nem "a legnagyszerűbb detektív" megalkotásáért, hanem "The War in South Africa: Its Causes and Conduct" című pamfletért kapta, melyben védte a búrok ellen harcoló angol katonák kegyetlen viselkedését. ( A búr háborúban Doyle maga is ott szolgált katonaorvosként.) VII. Edward király tüntette ki.
Conan Doyle elképesztően tehetséges író volt, aki nem csak a krimi műfajában hagyott nyomokat: Szerzett színdarabokat, elbeszéléseket, történelmi műveket, regényeket, vitatkozó tanulmányokat, újságcikkeket, de még költeményeket is.
Sir Winston Churchill is tisztelte
Winston Churchill a legendás brit politikus, miniszterelnök ezekkel a szavakkal méltatta Doyle-t: "Roppant módon csodálom őt. Természetesen minden Sherlock Holmes történetét olvastam, de a jelentős történelmi novelláit talán még jobban szerettem, amelyek, csakúgy, mint Sherlock Holmes, állandó helyet kaptak az angol irodalomban."
Spiritizmus és Harry Houdini
Conan katolikus nevelésben részesült, ám egy idő után hitét elhagyta, majd gyökeresen más utakra tévedt. 1887-ben egy szeánsz alkalmával úgy érezte meggyőzte őt a médium, mert fontos személyes dolgokat mondott róla. 1917-ben pedig már nyíltan felvállalta a spirituális mozgalmat. Úgy vélte csak a spiritualizmus az egyetlen lehetőség amivel az ember elhunyt szeretteiről ismét tudhat. Gondolataiban, érzéseiben közrejátszott, hogy fia Kingsley Conan Doyle a háborúban súlyosan megsérült és végül tüdőgyulladásban meghalt 1917 októberében.
1920 májusában a közkedvelt író életében egy másik világhírű személy jelent meg, a zseniális szabadulóművész és illuzionista Harry Houdini. A Budapesten született Weisz Erik (ez Houdini valódi neve,) a versenyszellem, a bátorság, a kalandvágy és ravaszság, a testi erő, az elnyűhetetlenül erős kitartás, valamint az igazán vakmerő intelligencia izgalmas keverékét képviselte. Zseniális bűvész volt, kiről ismertté vált milyen szívesen mutatkozott művészek, főként irodalmárok társaságában. Houdini nagyon örült mikor találkozhatott a legendás brit alattvalóval Conan Doyle-lal. Közös témájuk a spiritizmus lett, mely ismeretségüket megalapozta. A sors fintora, hogy később barátságukat is pont ez rombolta szét.
Houdini szintén gyászolt: ő imádott édesanyja felől szeretett volna információkat hallani a túlvilágról. Azonban bűvészként hamar rájött a médiumok - gyakran kisiskolás - trükkjeire. Végképp elvesztette hitét "a túlvilági erőkkel" kapcsolatot tartó személyekben, mikor valótlanságokat állítottak anyjáról. Csalódása után új életcéljának tekintette a hiszékenységért pénzt kicsaló médiumok leleplezését, akik visszaéltek gyászoló embertársaik halottaik elvesztése miatt érzett fájdalmával. Szóban elmagyarázott, levelekben kifejtett és gyakorlatban bemutatott trükkökkel egyaránt próbálta meggyőzni Doyle-t a szemfényvesztés aljasságairól, de híres író barátja minden próbálkozása ellenére rendületlenül a spiritizmus elszánt híve maradt. Conan Doyle Amerikában is tartott előadásokat spirituális dolgokról. Mivel lángeszű Sherlock Holmes-ával azonosították őt a tömegek; számtalan ember csodálattal hallgatta s kételkedés nélkül hitt neki a szellemek létezéséről. Doyle ezen témáról szóló műveket is megjelentetett, melyeket könyvkiadók napjainkig piacon tartanak. A két különleges művész három évig győzködte egymást. Elszántan igyekeztek összetartani barátságukat, ám eltérő véleményeik és megingathatatlan makacsságuk végleg összeroppantotta - egykor szebb napokat látott - kapcsolatukat. Harag valamint kölcsönös rossz érzések kereszttűzében szétváltak útjaik.
Megállt egy szív
1930 július hetedikén a hetvenegy éves író szívrohamot kapott Crowborough-i otthonában. Utolsó szavait hitveséhez, Jean Leckie felé intézte, melyek állítólag így szóltak: "Csodálatos vagy". Spiritualista mivolta miatt nem szentelt földbe temették Minstead templomi kertjének közelében. Később aztán mellé temették feleségét, a temetőt pedig kibővítették, így Doyle sírhelye új sírok mellé került. Sherlock Holmes megalkotójának nevét ma számos emlékmű (emléktábla, szobor) jelzi a vele kapcsolatos helyeken. Sírján gyakran rajongói által elhelyezett pipa emlékeztet a dohányzás több fajtájának hódoló íróra, valamint halhatatlan pipás nyomozójára. Tom Tierney grafikusművész szépséges Sherlock Holmes Papírbaba Kollekciójában inkább Conan Doyle, mint a Basil Rathbone színész mellett Watson-t alakító Nigel Bruce arca látható a Watson doktort megjelenítő papírfigurán. Sir Arthur Conan Doyle tartalmas életéről újságcikkek, könyvek, filmek jelentek meg. Képmását hol önmagában, hol Holmes alakjával együtt különböző emlékbélyegekre nyomtatták. Örökbecsű irodalmi hagyatékát napjainkban is tisztelettel őrzi több - róla elnevezett - emléktársaság. Az Edinburgh városában született író műveivel számos krimiszerzőnek adott inspirációt, sok férfi és nő pedig Sherlock Holmes miatt kezdett rendőri karrierbe.
Szerző: SherlockExtra
Churchill szavait fordította: Revati
|
