|
|
Sir Arthur Conan Doyle
Sherlock Holmes művei
Holmes regények és novellák
Arthur Conan Doyle és Dr. Joseph Bell élete kapcsán már írtunk fontos információkat a világirodalom legnépszerűbb alakjáról Sherlock Holmes-ról, ám a téma ennél jóval többet érdemel, így ezen az aloldalon tovább boncolgatjuk az irodalmi tudnivalókat.
Conan Doyle fiatal szemészorvosként a rendelésein lévő szabadidejében kezdte írni Sherlock Holmes kalandjait. Ma már elfogadott tény, hogy "visszafelé dolgozott", vagyis előbb a bűntényt találta ki aztán bontotta ki időrendben a történetet egészen a kezdetekig. Műveiben előszeretettel jelenített meg olyan legendákat, amik izgatták fantáziáját, embereket akiket érdekesnek vélt, valamint kivehető alkotásain más írók (például Edgar Allen Poe) hatása is. Kétségtelen azonban, hogy számtalan dolgot ő ötvözött zseniálisan vagy saját maga talált ki. Sherlock Holmes méltán hozott számára gazdagságot, hírnevet illetve befolyásos kapcsolatokat.
Első Sherlock Holmes története, amely "A biborvörös dolgozószoba" (A Study in Scarlet) címet viselte, kezdetben nem sok jóval kecsegtette. Többször is sikertelenül probálta meg kiadatni, ám kitartása végül meghozta gyümölcsét: Az 1887-es esztendő végén a Beeton's Christmas Annual-ban feltűnt a különc nyomozó.
A karácsonyi kiadvány borítója a fenti képen tekinthető meg. Két Doyle által dedikált példány létezik belőle. Ezekbe az író büszkén jegyezte be: "Ez a legelső önálló könyvem, mely valaha megjelent." Gondosan nyilván tartotta a detektív történetekért kapott honoráriumait és ezen jegyzeteit - kiterjedt levelezésével együtt - az angolok nagy becsben őrzik könyvtáraikban.
Dr. Joseph Bell sebész
A Joseph Bell professzorról mintázott agyafúrt Holmes már első felbukkanásakor sikert aratott, így kalandjai hamarosan a The Strand Magazin hasábjaira költöztek. Itt az előbbi kiadványhoz képest jóval több emberhez eljutottak a "tanácsadó detektív" izgalmas esetei.
Sherlock Holmes hamar a kriminalisztika úttörő alakjává emelkedett, neve pedig a logika végleges szinonimája lett. Az extrém bűnüldöző népszerűségéhez azonban hozzá tartozik, hogy eljutattott az emberekhez egy erőt adó, fontos dolgot: a reményt. Angliában a viktoriánus korszak ezen időszakában, az ipari modernizálódás közepette sokak életét nyomor, bizonytalanság keserítette meg. Ezen embereknek biztatást, támaszt nyújtott a hősies Sherlock Holmes, aki a leglehetetlenebbnek tűnő problémákat is képes volt megoldani.
Sherlock Holmes kalandjaiban igen gyakran előfordultak bűncselekmények az arisztokrácia köreiben. Az angliai középosztály illetve szegényréteg számára ezek az esetek azt tükrözték, hogy nemesek közt sem ismeretlen az erkölcstelenség és erőszak. Szimpatikus volt számukra, hogy Holmes nem társadalmi hovatartozása, hanem belső értékei alapján értékelt személyeket. "A botrány Csehországban" eseményei során többre tartja a ranglétrán nem túl magasan álló, de eszes és tisztességes Irene Adler-t, mint saját megbízóját Csehország királyát, aki házassággal hitegette a nőt, majd saját embereit lopásra próbálta ösztökélni.
Conan alkotásaiban visszatérő motívum a részegség. Több bűntény kapcsán kibontakozik az alkoholisták erőszakos természete. Az alkoholizmus borzalmairól Doyle nem csupán orvosként szerzett tapasztalatot, hisz gyerekkorát pokollá tette apja ital iránti szenvedélye, valamint egyik albérlőjük is durva, iszákos férfi volt. Abban a korban amiben Conan Doyle élt sok ember sajnos italban próbált megoldást keresni problémáitól menekülve. Ha valakit gyötört, hogy képtelen szabadulni káros szenvedélyétől, vagy szenvedő hozzátartozóként élte át az alkoholizmus borzalmait, akkor számára érthetőek voltak az író által életszerűen felvázolt események.
Pipás bűnmegfejtőnk sikerét tovább fokozta, hogy Conan Doyle bámulatosan tehetséges íróként hihető, komplex karaktereket jelenített meg, valamint papírra vetett bűnesetei vérpezsdítően izgalmasak voltak. Mindezért Sherlock Holmes alakját hamar szívükbe zárták az emberek, hiszen már egy velük együtt gondolkozó, valóban élő személyiségnek vélték. Így kedvenc detektívünk rövid idő alatt Nagy Británnia nemzeti jelképévé vált.
Sidney Paget Sherlock rajzai
Az olvasók nagy örömére a The Strand Magazin folytatásos részekben közölte a következtetés nagymesterének újabb és újabb ügyeit. Az irásokat a Holmes csodás bemutatása révén legendássá vált grafikusművész Sidney Paget rajzai varázsolták még elevenebbé.
Eredetileg az ismert Walter Paget nevű művészt kívánták felkérni az illusztrációk elkészítésére. Ő már képekbe foglalta A kincses sziget és a Robinson Crusoe egyes jeleneteit. Történt azonban, hogy a Walter-nek szánt "Mr. Paget" megszólítású levél véletlenül öccse Sidney kezébe került. Sidney örülve a felkérésnek buzgón nekilátott a feladatnak. Szerencsére a kiadó értékelte nem várt illusztrátora odaadó munkáját, szépséges rajzait. Azt mondják Sidney Paget összesen 537 vázlatot készített a nagyszerű nyomozó kalandjaihoz, bár nyomtatásban ennél kevesebb képe jelent meg, sok alkotása pedig elveszett az idők folytán.
Walter bátyjának sem kellett szomorkodnia, ugyanis Sidney róla mintázta meg Sherlock Holmes figuráját. Így esett, hogy Walter-t hamarosan Sherlock Holmes-ként szólították meg utcán a járókelők. (Igaz Sidney cáfolta, hogy képei bátyját ábrázolják, de mivel van némi hasonlóság Walter meg a nyomozó arcmása között ez a romantikus legenda ismert a Holmes rajongók körében.) Ami viszont tény, hogy Sidney halála után Walter maga is készített Sherlock Holmes ábrázolásokat.
Sidney Paget igyekezett aprólékosan felvázolni bizonyos életképeket. Ezek alapján a The Strand később egy speciális számában megjelentette a Baker Street 221/B-ben álló lakás illusztrációját 1950-ben (, bár ez a kép néhány pontban eltért a Conan Doyle műveiben szereplő leírásoktól).
Paget fekete-fehér alkotásai napjainkban is kedveltek a detektív rajongóinál. Viszont volt valaki aki tiltakozott a képek ellen. Nem más, mint maga Sherlock Holmes kitalálója. Conan úgy vélte Sidney rajzai túl jól sikerültek, sokkal szebb férfiként festik le a nyomozót, mint azt ő elképzelte. Végül kiadójának nyüstölésére Doyle beletörődött a Paget-féle ábrázolásba.
Neves irodalmárunk később másba is kénytelen volt beletörődni: abba a szorongató helyzetbe, hogy Sherlock Holmes számára nyomasztóvá vált. Sosem felejtette mennyi mindent köszönhet az őt híressé tevő karakternek, ám a detektív kalandjainak sorozatos írását egy idő után roppant monoton munkának érezte. Rendelőjében, majd otthonában egyre jobban kényszerítenie kellett magát, hogy Parker Big Red Duofold tollát Holmes szolgálatába állítsa.
Doyle édesanyjának írt egyik levelében leírta úgy véli ő más, egyéb jellegű irodalmi művek létrehozására hivatott alkotó, Holmes pedig fárasztja lényét. Anyja tiltakozásának ellenére halálba taszította lángeszű kopóját a Reichenbach vízesésnél. Azt remélte a csodálatos, de egyben félelmetes helyszín -,ahol járt svájci utazása során-, a gaz Moriarty felett aratott erkölcsi győzelemmel együtt méltó búcsúzást nyújt Holmes személyének.
Sherlock Holmes halála mérhetetlenül nagy felháborodást eredményezett. A Strand olvasói tömegével mondták le az előfizetésüket. Ruhájukon sokan gyászszalagot viseltek, zenekarok játszottak gyászindulókat. Doyle meg a szerkesztőség nagy mennyiségű fenyegető leveleket kapott. Az újság 20 000-nél több előfizetést veszített el, ami már csődhelyzettel fenyegetett. Conan egyaránt érezte a kiadó, az édesanyja, továbbá a köznép haragjának nyomását. Ajánlatot is kapott, hogy munkabére jelentősen emelkedik ha újra életre kelti Anglia szeretett szimbólumát. Ekkor Conan úgy döntött, mivel úgyis érdeklik a Dartmoor-beli legendák ír egy történetet amiben a nyomozó még a Moriarty-val való viaskodás előtti időkben old meg egy rémísztő rejtélyt. Ez a regény lett A sátán kutyája, amely szándékával ellentétben még népszerűbbé tette a zseniális bűnmegfejtőt. Az emberek rebesgetni kezdték, hogy Holmes holtteste sosem került elő a Reichenbach vízesésnél. Végül Conan Doyle Az üres ház című műben briliáns módon visszahozta nyomozóját. Ezek után még több Holmes alkotást készített csinos fizetésért, majd Az utolsó meghajlás című novellában Sussex meseszép vidékére küldte a legendás bűnüldözőt, aki nyugdíjas éveiben méhészkedésnek szentelte idejét. Így lett Sherlock Holmes és Conan Doyle örök életű.
Szerző: SherlockExtra
|
|
